| Maráczy
Manuéla
Retro Ruhák + Külföldi
Küldetés
Helsinkiben gyûjtött tapasztalait
kamatoztatná külföldön bemutatott kollekciókkal
a Video szakon végzett Maráczy Manuéla, aki
a retro hangulatú nõi ruhák után szívesen
belevágna férfi öltözékek megtervezésének
kihívásaiba. A nemrég a Gyõri Mediawave-en
debütált tehetség riportot adott lapunknak.
Mikor és hogyan kezdtél el foglalkozni
a divattal?
Három évvel ezelõtt az Ipamûvészeti
Egyetemen végeztem, videó szakon. Ezután
megpályáztam és elnyertem egy ösztöndíjat
Helsinkibe, egy ottani egyetemen jártam divattervezõ
szakra három hónapig. Miután hazajöttem,
az összegyûjtött pénzembõl elkezdtem
a terveimet megvalósítani.
Milyen jellegû ruhákat tervezel?
Az elsõ kollekcióm (a tavalyi) a
60-as évek retró hangulatát idézi.
Mindenképpen az érdekelt, hogy hogyan lehet geometrikus
formákkal beborítani egy testet. Ennek a kollekciónak
a terveit még mind Helsinkiben készítettem,
több mint száz rajzból maradt végül
az a végsõ tíz modell amit el is készítettünk.
Honnan
merítesz ihletet és utána hogyan vágsz
neki a tervezésnek és a kivitelezésnek?
Helsinkiben nem volt hiány ötletekben,
nagyon inspirált a közeg. Egyszerûen jártam
az utcákat, éltem és állandóan
rajzoltam. A többiek bulizni jártak, én gyakran
otthon maradtam tervezgetni, magamat is megleptem, azzal, hogy
mennyit rajzoltam! Aztán hazajöttem és összeszedtem
annyi pénzt, amivel neki tudtam állni. Nagyon sokáig
kerestem egy jó varrónõt, mert én
soha nem tanultam és azért nem is nagyon tudok varrni.
Mindenképp egy nagyon profi szakembert kerestem és
szerencsére találtam is egyet.
Mennyi idõ alatt készül
el egy kollekciód?
Nagyon lassan. A varrónõmnek is
van egy állása, így csak munka után
tud az én dolgaimmal foglalkozni. Április környékén
kezdtem el ezeket a ruhákat tervezni, és mostanában
jutunk majd az elkészítés végére.Szeretném,
ha gyorsabban mennének a dolgok.
Milyen
anyagokkal szeretsz dolgozni?
Itthonról szerzem be az anyagokat, bár
gyakran nem találok olyanokat, amikkel szívem szerint
dolgoznék. Mindkét kollekciómban nagy szerephez
jut a szatén. Fontolgattam, hogy külföldrõl
hozok be anyagokat, de az úgy nagyon drága. Mostanában
nagyon izgat a farmer is, sokat használom az új
kollekciómban.
Az elõzõ kollekciódat
hol mutattad be?
Gyõrben a Mediawave-en volt a bemutatóm.
Aranyosra sikerült. Nem volt igazán bemutató-ízû,
de nem is akartam, hogy az legyen. Csak két profi modell
volt, a többiek barátok, ismerõsök. Egy
barátnõmmel találtuk ki és tanítottuk
be a koreográfiát, ami borzasztóan fárasztó
és nehézkes volt. Leközelebb egy szakértõ
segítségét fogom kérni.
Hány
ruhából áll majd az új kollekciód?
Összesen tíz öltözékbõl
fog állni- õt nõi és õt férfi
szerelés. Ezek a darabok is idézik a retró
hangulatot, de már sokkal kevésbé mint az
elõzõ.
Ennyire megfogott ez a korszak? Honnan jön
ez a vonzalom?
Helsinkiben nagyon sok minden emlékeztetett
a hatvanas évekre. Igazság szerint most már
egy kicsit kezdem unni ezt a vonalat. Volt egy nagy hullám
ami már kezd lecsengeni.
Fontosnak tartod a férfi ruhák
készítését is?
Mostanában egyre jobban izgatnak a férfi
ruhák. Sok tervezõ csak nõkre tervez. Én
stylistként dolgozom egy cégnél ahol csináltam
néhány férfi divatanyagot. Eleinte nagyon
féltem, mert azt sem tudtam, hol lehet jó férfi
ruhákat kapni, de aztán kitapasztaltam és
megtetszett a dolog. Most már egyre gyakrabban azon kapom
magam, hogy jé-hát ez is egy férfi ruha a
terveim közül.
Mik
a terveid a közel jövõre?
Még idén szeretnék az új
darabokkal tartani egy bemutatót, de még nincsenek
konkrét elképzeléseim. Berlinben van egy
üzlet ahol árulják a ruháimat, ezenkívül
lehetséges, hogy Münchenbe is kivisznek egy pár
dolgot, meg Stockholmban is lehet, hogy szerencsét próbálok.
Magyarországon még sajnos nincs keletje az én
ruháimnak, azok közül akiknek tetszenének
a dolgaim kevesen tudnák megfizetni õket. Januárban
megyek Milánóba három hónapra egy
ösztöndíjjal, bár szeretném ha
egy kicsit tovább tartana, egy éves mesterképzésrõl
van szó. Remélem, hogy ugyanolyan inspiráló
lesz mint Helsinki volt.
Mindenképp külföldben gondolkozol?
Egyelõre igen. Itthon még
nincs közönség a ruháimra.Abban reménykedem,
hogy többen össze tudunk fogni és talán
lesz belöle valami jó. Majd elválik.
Shashee
2003.08.11.
|