fotó: Perlaki Márton
|
Gyulai Natália
Beszélgetés a ruhatervezõvel
Az elmúlt hónapban a FISE galéria
adott otthont Gyulai Natália fiatal iparmûvész
ruhakiállításának, ahol igazán
egyedi, és mesterien megmunkált öltözékeket
láthattunk.
Mióta foglalkozól divattervezéssel?
Ez viszonylag régre nyúlik vissza,
talán részben annak köszönhetem hogy mûvész
családban nõttem fel, édesapám festõ
és már gyerekkoromban kitaláltam hogy én
bizony divattervezõ leszek, és ezt komolyan is gondoltam,
tizenhárom éves koromban kezdtem el rajziskolába
járni, majd négy évvel késöbb
már az Iparmûvészeti Egyetem elõkészítõjét
látogattam, ahová második jelentkezés
után sikeresen felvételt is nyertem.
Akkor talán ez a korai kezdet elõnyt
is jelentett a számodra?
Igen, szerencsém volt , mert korán
ráéreztem a dologra, de nem ez az általános,
a legtöbben érettségi után kezdenek
érdeklõdni, keresgélni. Az is fontos volt
hogy mielött bekerültem volna az Egyetemre, egy évig
a Könnyûipari Mûszaki Fõiskolára
jártam, és itt tanultam meg modellezni, szériázni,
szabásmintát szerkeszteni és természetesen
varrni is.
fotó: Békefi
Dóra |
Mesélj kicsit az Egyetemrõl.
Ha jól tudom már néhány éve elvégezted?
Igen, én három éve diplomáztam,
és nagyon sok mindent köszönhetek az iskolának,
úgy vélem ha valaki bekerül és oda akart
járni akkor már õ dönti el mennyit foglalkozik
a tanulással és milyen ütemben halad, ez már
nem középiskola ahol kötelezõ ot lenni
és figyelni. Az oktatáson kivül sikerült
külföldi tanulmányútra kijutnom, részt
vehettem nemzetközi divattervezõ versenyeken amelyeken
szép eredményeket is elértem. És bár
más csatornákon is lehet informálódni
mindez az Egyetem nélkül nem sikerült volna.
Mi jellemzõ leginkább az általad
tervezett ruhákra?
Ezt elég nehéz lenne kategorizálni,
fõleg az anyagok terén, hiszen szinte mindenbõl
lehet jót csinálni, akár papírból
, vagy hasonló extrém anyagokból. Mostanában
érdekelnek a különbözõ felületmegdolgozási
technikák, amikor adott egy textilfelület amit olyan
módon dolgozok meg ami által még érdekesebbé
válik az anyag, például egyedi steppelési
és hímzési technikák formájában.
Ezzel tullajdonképpen már három éve
dolgozom, és a ruháim igy még izgalmassabbá
és egyedibbé válnak. Nagyon érdekel
a kínai vonal a 16-17. századból az úgynevezett
Chinoiserie stílus, ennek az alakulását kutatom,
illetve ehhez fûzõdõ figurativ, és
nonfigurativ mintákat fel is használom az öltözékeimen,
munkáimon, tudatosan kerülve a ma divatos keleti trend
dömpinget. Ezzel a kutatómunkával kapcsolatban
tartok elõadást szeptemberben, egy kiállítással
is egybekötve a Ludwig Múzeumban a CHINaRT társrendezvényeinek
keretén belül.
fotó: Borbay Csaba
|
Kiknek tervezel elsõsorban?
Ez elég vegyes, fõleg magánmegrendelõknek,
akik házhoz jönnek, és ez már egy bejáratott
közönség. Vannak egyéb munkamegrendelések
is , legutóbb a Lancome szépségszalonok formaruháit
terveztem meg, felkéréseket kapok különbözõ
styling munkákra is, fõleg az Operettszínházban,
de voltak munkáim klippekhez, cd boritóhoz valamint
most egy cégnek dolgozom.
Ha jól tudom harmad éves
Kozma Lajos ösztöndijas vagy, mit is jelent ez pontosan?
Ez az egyik legrangosabb magyar állami
mûvészeti ösztöndíj ami iparmûvészekenek
jár. Igen jelentõs elismerésnek számít
a szakmában. Diploma után , úgymond „profi”
mûvészek pályázhatnak rá, nem
könnyû megszerezni és kemény munkát,
felkészülést igényel.Én most
hamarosan készülök a harmad éves beszámoló
kiállításra, ami igen komoly feladat lesz.
fotó: Perlaki Márton
|
Merre voltak kiállítva, bemutatva
ruháid a nagyvilágban? És mire készülsz
még?
Sokfelé volt kiállításom,
többek közt Kinában, Japánban (itt állandó
tárlatom van a Kobe Fashion Museumban) Párizsban,
Milanóban, a Hannoveri Expo-n, valamint több ízben
Helsinkiben. Itthon is megfordultam több kiállító
teremben, az Iparmûvészeti Múzeumban, utoljára
pedig az elmult hónapban állítottam ki Sale!?
cimmel a FISE galériában. Legközelebb a Ludwigon
kivül a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeumban
kértek fel a jövõ év elejére,
egy modern Chinoiserie kiállításra!
Kertész Violetta
|
