Styling - és ami mögötte van
Interjú Ács Ági divatszerkesztõvel

Az utóbbi években hazánkban is egyre többet hallani az úgynevezett stylistokról, hol újságok, katalógusok hasábjain, hol pedig filmes stáblistákon. A szó pontos fordítása talán arculattervezõ vagy stílustanácsadó lehetne, és egy igen összetett ám mégis kreatív munkásról van szó. A következõ hónapokban a szakma legismertebb arcait mutatjuk be nektek, elsõként Ács Ági, a Joy magazin divatszerkesztõje meséli el tapasztalatait.

Hogyan kerültél a szakmába, mi volt az elsõ lépés?

Az egész úgy indult, hogy 18 éves koromban jelentkeztem Náray Tamás modellképzõ iskolájába, és hamarosan elkezdtem nála a bemutatókon dolgozni, ez az öt, hat év a szakmában sokat jelentett, úgy éreztem szívesen foglalkoznék a késõbbiekben is divattal, ezért elvégeztem egy divatmenedzser tanfolyamot, ami nem egészen olyan volt amire számítottam. Késõbb különbözõ iskolák mellett egy nagy divatcég hálózati igazgatója lettem, a feladatom a vidéki üzletek megjelenésének kialakítása, és a kollekció megrendelése volt. Ezután sok mindennel próbálkoztam, de valahogy az életem mindig visszakanyarodott a divathoz. Ekkor jelent meg a Madame Figaro Magazin itthon, ahol a divatszerkesztõ egy barátom Andó Ildikó lett (most az Elle, Magazin egyik divatszerkesztõje) és mivel a sok munkát nem bírta egyedül, az õ asszisztense lettem.Eleinte csak a ruhákat vittem vissza az üzletekbe, cipõtalpakat agasztottam, a keze alá dolgoztam és figyeltem Ô hogyan dolgozik. Késõbb már önálló feladatokat is kaptam és saját bõrömön tapasztalhttam meg az esetleges nehézségeket.

Gondolom sokat számított, hogy évekig modellként dolgoztál.

Igen, ennek révén nagyon sok embert megismertem a szakmából, fotósokat, sminkeseket, fodrászokat, és legtöbbjükkel dolgoztam is már együtt. De ami a legfontosabb, hogy Náray Tamás bemutatóin évekig figyelhettem hogyan állít színpadra egy komplett kollekciót,hogyan kellékezi azt,milyen kiegészítõket használ, milyen alkatú modellre milyen fazonú ruhát ad,stb. Ezek a apasztalatok szintén sok segítséget nyújtottak.

Ekkor jött a Joy magazin?

Igen, õsszel lesz három éve, hogy az újsághoz kerültem, ahol rögtön bedobtak a mélyvízbe, emlékszem az elsõ divatanyag összeállítása elõtt, amikor már minden ruha megvolt a fotózásra otthon próbáltam a kellékezni a ruhákat, hogy mihez milyen táska, cipõ, ékszer passzol, és közben azon járt az eszem, hogy ez most mekkora felelõsség, hiszen ezt az anyagot több tízezren fogják látni, és nem rakhatok be bármit, színvonalasnak kell lennie, az újság olvasóinak igényeihez igazodva. A kezdeti aggodalmak ellenére a fotózás nagyon jól sikerült, Dobos Tamással fotóztunk egy külsõ helyszínen, és erre a munkára mai napig büszke vagyok. Azóta persze sokkal rutinosabb vagyok, ezeknek a gátlásoknak már szerencsére nyoma sincsen.

Mibõl áll a divatrovat szerkesztése?

Elõször is végiggondolom milyen hónapra készül a divatanyag, és mi az ami engem foglalkoztat a ruhák szempontjából. A trendeket is figyelembe kell venni, meg persze, hogy elérhetõ áru termékeket mutassunk be. Szerencsére minden szezonváltáskor kapok egy cd-t, amin a nagy tervezõházak legújabb kollekciói vannak összegyûjtve, így reális képet kapok arról mi az ami várhatóan felkapott lesz az elkövetkezõ hónapokban. Nyílván azokkal az irányzatokkal fogok elsõsorban foglalkozni amik közel állnak hozzám, de ugyanakkor a Joy olvasóit is érdekelhetik. Ha a téma megvan, megbeszélem a fotó producerrel Baráth Dáviddal, hogy mi legyen a koncepció, milyen helyszín lenne jó a fotózáshoz és ki legyen a fotós, a modell. Miután ez megvan, három-négy nap alatt végig járom az üzleteket, és összegyûjtöm a ruhákat, kiegészítõket. A divatanyag nyolc oldal, és a szerkesztésekor oda kell figyelni, hogy kellõképp változatos legyen, mindenféle alkatú és stílusú olvasó találjon kedvére valót. Ezenkívül több, egyoldalas rovat is hozzám tartozik. Itt szintén az én feladatom megadni a témát, összeállítani a ruhákat, tárgyakat majd azokat lefotóztatni. Ezekhez aztán kisebb cikkeket is kell írnom.

Állandó stábbal dolgoztok?

Részben igen, az egyik legjobb hazai sminkes Somogyvári Dóra, a legügyesebb fodrász Herczeg Csaba és a zseniális fotós Tombor Zoltán már évek óta a stáb állandó tagjai. Velük eredményesen tudunk együtt dolgozni, ha van egy elképzelésem akkor õk is elõállnak az ötleteikkel, ha kell én is szívesen változtatok, hiszen a csapatmunka híve vagyok, és szeretem, ha a stáb aktívan részt vesz a munkában. A fotós személye általában változó, attól függõen választjuk ki a megfelelõ embert milyen típusú munkára gondoltunk de mivel itthon nincs túl sok megfelelõ divatfotós általában ez is négy öt emberre koncentrálódik, mint Emmer László, Papp Évi - Schneider Zoltán, Dobos Tamás, Lábady István vagy Perlaki Marci. Arra is próbálunk odafigyelni, hogy az anyag minnél változatosabb legyen, és minnél többen kapjanak lehetõséget.

Milyen idõbeosztással dolgozol?

Szerencsés vagyok, mivel egy újság állandó munkatársaként dolgozom. Tíztõl hatig tart a munkaidõm, és igyekszem ezalatt minden teendõt elintézni, én ugyan nem ülök egész nap a szerkesztõségben, de ezt a napi 8 órát maximálisan kihasználom, rohangálok az üzletekbe, cipelem a ruhákat a fotózásra (sokan nem is tudják, de ez részben fizikai munka is) ügyelve arra, hogy a magánéletemre is jusson idõm.

Ha nem munkában gondolkozol éppen, milyen Ács Ági öltözködési stílusa?

Mottóm, hogy a kevesebb néha több, és ez most egy kicsit öreglányosan hangzik, de tényleg a letisztultabb formákat, egyszerûbb stílust kedvelem, és viselem. Azt viszont fontosnak tartom, hogy mindig legyen rajtam egy-két merészebb kiegészítõ, ami feldobja az összképet, mint egy szép napszemüveg, cipõ vagy öv. Amúgy a farmeres pólós összeállítást viselem legszívesebben, és az idei nyár slágere számomra a különféle, színes fejkendõk.

Kertész Violetta
2004.05.28.

- - 2003-2008 bpfashion.hu divat magazin, minden jog fenntartva.